Az ismeretlen 1926-os 1000 pengős bankjegy.

A pengő pénzrendszer és ezen belül a pengő bankjegyek bevezetését több éves munka előzte meg. 1925 novemberében bírálták el a bankjegyek terveire beérkező pályaműveket. Jaschik Álmos, Helbing Ferenc és Haranghy Lajos mutatták be az általuk készített 5, 10, 20, 50, 100 és 1000 pengős bankjegyek tervezeteit.

A Magyar Nemzeti Bank vezetői arra véleményre jutottak, hogy egyik tervezet sem megfelelő és legfeljebb bizonyos változtatások mellett használhatóak fel. A bankjegynyomda szakértője kifogásolta Jaschik Álmos és Haranghy Jenő terveinél, hogy nyomdakivitelre nem nagyon alkalmasak.
A legmegfelelőbb Helbing Ferenc pályamunkája volt. A korabeli lapokban a következő említéssel
találkozhatunk:

A bankjegy másik felén Werbőczy, Pázmány, Széchenyi, Kossuth és Deák arcképeit rajzolta meg. Formára nézve a bankjegy hosszúkás, bár nem egészen olyan hosszú, mint a dollár. Azt, hogy a Helbing-féle tervezet egyik oldalán milyen képzőművészeti alkotások legyenek megrajzolva, a tervező művész nem határozta meg, rábízván
a feladatot a Képzőművészeti Tanácsra.
– Ujság, 1925. november 11.

1925 november végére el is készültek Helbing Ferenc részéről a módosított tervezetek. A kész tervekkel kapcsolatosan Helbing a következőképpen nyilatkozott:

Az eredeti utasításnak megfelelően, a hat bankjegyből álló sorozatot a lehetőség szerint egységes művészi stílusban tartom.
A hatos sorozat 5, 10, 20, 50, 100 és 1000 pengőből áll. A vázlatokból is látszott, hogy sikerült a helyes megoldást megtalálni és a végleges kivitelnél el tudjuk érni azt a művészi célt, amit a bírálóbizottság a tervező elé kitűzött.
A bankjegyek elülső oldalán magyaros motívumok keretében nagy történelmi alakjaink képét helyeztem el. A különböző bankjegyekre Széchényi, Kossuth, Deák, Rákóczi, Mátyás király és Szent László stilizált mellképe került.
Eredetileg Szent István királyra gondoltunk, de tekintettel arra, hogy egykorú hiteles kép róla nem maradt fenn, erről le kellett mondani. A másik odalakat architektúrás motívumok töltik be, amelyeknek keretében tájképeket helyezek el.
Ezeknek a rajza még nem készült el és csak ezután lesz végleges döntés arról, hogy milyen szép magyar tájakat és középületeket használunk fel a bankjegyek díszítésére.
– Magyarország, 1925. november 26.

A tervezési munkák előrehaladtával egyre több részletet lehetett megtudni az 1000 pengős bankjegyről. 1926. április 4-én az Ujság című lap már pontosan közli a rajtuk lévő motívumokat.
Az 1000 pengős előoldalán a győri székesegyházban található Szent László ereklyetartója alapján készült rajz, a hátoldalon a Mátyás-templom, a Halászbástya és a Hunyadi szobor fog szerepelni.
Illusztrációként a lap a következő képeket mutatja be:

A korabeli beszámolókból az előkészületek egyes részletei is ismertek:

Szent László képe lesz az ezerpengősön A Nemzeti Bank pénzjegynyomdájában nagy erővel folyik az új pengő bankjegyek készítése. Az ötpengős bankjegyek, amelyeken a Lánchíd képe látható, már el is készültek és most már a nagyobb bankjegyek nyomása van folyamatban.

Az ezerpengős legnagyobb magyar bankjegyet Szent László király hermájának képe fogja diszíteni. A győri székesegyházban őrzik Szent László király fejereklyéjének művészi hermáját, amely sok viszontagság után Nagyváradról, Szent László király temetkezési helyéről került a győri székesegyházba.
Ennek a művészi kivitelű hermának lefényképezése céljából a Nemzeti Bank pénzjegynyomdájának kiküldöttei leutaztak Győrbe és ott több fényképfelvételt készítettek, amelyekről a szükséges klisét fogják megrajzolni.
– Nemzeti Ujság, 1926. augusztus 29.

A pengő bankjegyek címleteinek 1926 végén kellett volna megjelenniük, azonban nem volt teljes a sor, a 20 és az 1000 pengős hiányzott. A 20 pengős esetében az első példányoknál a hátoldali kép ofszetnyomással készült, azonban ez nem volt sikeres, korabeli említésben: „Ebben a kivitelben nem érvényesült kellőképpen”.

A forgalomba került 20 pengősök már teljesen mélynyomtatással készültek, ami néhány nap késedelmet okozott az első példányok megjelenésében.
Az 1000 pengős bankjegy esete teljesen más volt. Míg a többi címleten szereplő arcképek mintája korabeli festmény volt, addig Szent László esetében az ereklyetartó képét használták fel, ami nem követi teljes mértékben egy emberi fej arányait.

A többi címlethez képest szokatlan benyomást kelthetett:

Az 1000 pengős első oldalának díszitéséül bizottságilag választották ki Szent László királynak a győri székesegyház birtokában lévő hermán látható képét, most azonban a Nemzeti Bank azt szeretné, ha akár Szent László képe is, de más megoldásban kerülne megvalósításra, amennyiben a Bank nézete szerint ez a kép nem eléggé érvényesül a bankjegyen.
Végleges döntés ez irányulag még nem történt.
– Ujság, 1926. december 26.

1927 márciusában sem egyértelmű még, hogy mikor kerülhet forgalomba az új 1000 pengős bankjegy:

Szent László képe díszíti az ezerpengős bankjegyet.
A pengőbankjegyek közül az ezres még nem készült el. Az eredeti terv az volt, hogy az ezerpengős bankjegyen Szent László képe lesz.
A győri székesegyházban őrzött ereklyetartóban van Szent László feje ezüstből és erről akarták mintázni az 1000 pengős bankjegy címképét, ámde a kép nem igen sikerült, úgy, hogy még most sincs eldöntve, hogy vajon megmaradnak-e az eredeti terv mellett, amely szerint ezerpengős bankjegy Szent László képét viselné vagy pedig más képről gondoskodnak.
Ilyen körülmények között nem is valószínű, hogy augusztusig forgalomba kerülnek az ezerpengősök. Pedig a bankok már sürgetik.
– Reggeli Hirlap, 1927. március 8.

1927 júliusában válik ismerté a Szent László képével ellátott 1000 pengős sorsa. Elkészítésével leállnak, helyette az Egry Zoltán által tervezett 1000 pengősön folytatódnak a munkálatok:

Bonyodalom a készülő ezerpengős bankjegyek körül.
Szent László király képének a választott formában történő reprodukálása sem találkozott a bizottság egyhangú helyeslésével, mert attól tartottak, hogy ez a rajz nem eléggé érvényesül majd a bankjegyeken.
A másik oldal azonban annál jobban tetszett s azt csakhamar munkába is vette Franke vésnökmester, a jeles Schirnböck tanítvány, ki pénzjegynyomdánk állandó alkalmazásában áll.
Mielőtt végleges döntés történt volna az ezerpengős első oldalára nézve, Budapestre érkezett Naderni, a volt orosz cári államnyomda, majd az Osztrák-Magyar Bankjegynyomda igazgatója, ki jelenleg a Magyar Pénzjegynyomda technikai tanácsadója és ez alkalommal oly tanácsokat adott, melyek egy egészen új rajzú és új típusú ezerpengőst eredményeznek.
Naderni szerint a magyar pengős bankjegyek rajzban szépségük dacára, nem bankjegyszerűek, ezért hangsúlyozva ajánlotta az ő speciális bankjegytechnikai eljárásnak a rajz készítésénél való figyelembevételét is.
A Magyar Nemzeti Bank akceptálta Naderni tanácsát és a Helbing-féle ezerpengős tervezet kivitelezésétől elállott, illetve abbanhagyatta a megkezdett vésési munkát. Naderni intenciói szerint a Magyar Pénzjegynyomda alkalmazásában álló Egry Zoltán grafikusművész készített új rajzokat az ezerpengőshöz, amely művek úgy
pénzjegytechnikai, mint művészi szempontból a bizottság legteljesebb elismeréssel találkoztak.
Ugyancsak elhatározta a bizottság, hogy a Halászbástya-Mátyás templom látképe helyett Benczúr Gyula híres történelmi festményét, a „Vajk megkeresztelését” reprodukáltatja az ezerpengős hátsó oldalán.
– Ujság, 1927. július 24.

Az új 1927-es keltezésű 1000 pengős decemberre el is készült. December 23-tól kezdődően kerülnek
forgalomba a vízjeles papírra készült 1000 pengős bankjegyek.

 

– KP