A MUSTER-lyukasztás modern hamisítványai az Osztrák–Magyar Monarchia papírpénzeinél.
2020 környékén tömegesen jelentek meg a magyar piacon különféle Osztrák–Magyar bankjegyek MUSTER lyukasztással. Jellemzően olcsóbb, használt állapotú papírpénzeket kínáltak ilyen lyukasztással. Az eredeti példányok ritkaságnak számítanak, és rendszerint neves külföldi aukciósházak kínálatában fordulnak elő. A hazai kereskedői kultúra alacsony színvonalát ismerve könnyen felmerülhetett a hamisítás gyanúja — ami később be is igazolódott: ezek a papírpénzek a lyukasztás szempontjából mind modern hamisítványok.
Gyergyószentmiklós és más magyarlakta városok 1932-es szükségpénzei.
Az 1930-as évek elején kibontakozó nagy gazdasági világválság súlyosan érintette Románia gazdaságát is. A termelés visszaesése, a mezőgazdasági árak zuhanása és a hitelpiac beszűkülése következtében 1932-re komoly pénzügyi nehézségek alakultak ki az országban. A válság egyik kézzelfogható következménye a készpénzhiány lett: a hivatalos bankjegyekből nem állt rendelkezésre elegendő mennyiség a mindennapi gazdasági forgalom lebonyolításához, különösen a kisebb címletekből. Külön nehezítette a román pénzhelyzetet az a tény, hogy a pénzjegyek szinte teljes része Franciaországban készült és a pénzrendszerből hiányoztak a 10 és 50 lei címletű papírpénzek.
Ennek pótlására több magyarlakta város is saját szükségpénz kibocsátását tervezte, hogy biztosítani tudják a helyi kereskedelem és szolgáltatások működését.
A Kossuth bankók clichéi, 3. rész – Egyetértés, 1888. 11. 09.
A Kossuth bankók clichéi, 2. rész – Egyetértés, 1888. 09. 26.
A Kossuth bankók clichéi, 1. rész – Egyetértés, 1888. 08. 14.
Vajon hány példány maradt fenn egyes ritka magyar papírpénzekből?
A Magyar Nemzeti Bank a pengő pénzrendszer fennállásának idején rendszeresen pontos kimutatásokat tett közzé, amelyekben közölte, hogy egyes címletekből mennyi van, illetve maradt a forgalomban a bevonás után is. A lakosság körében maradt mennyiségből következtetni lehet az adott papírpénz ritkaságára, azonban a szám gyűjtői szempontból pontatlan, ugyanis a vissza nem váltott pénzjegyek nagyobb része már a forgalom idején megsemmisült, csak egy kis töredéke, legfeljebb néhány százaléka jut el végül a gyűjtőkhöz. Például a csehszlovák 1919-es 5000 koronásból 3 évnyi forgalom után 98 darabot nem szolgáltattak vissza, ennek ellenére csak egy fennmaradt forgalmi példány ismert.
Ki volt az a “T.W.” és kik tervezték az 1920–23-as államjegyeket?
Az 1920-as keltezésű 50 koronástól kezdődően a sorozatot bezáró 1923-as 1 millió koronásig az államjegyeken a “W”, a “T W” vagy a “T WILLI” jelöléssel találkozni. Függetlenül attól, hogy Svájcban vagy Budapesten nyomtatták az adott változatot, minden esetben megtalálható a jelzés a bal alsó sarokban. Vajon kit takarnak a “T W” betűjelek?
A Magyarországon nyomtatott papírpénzek forgalomba került mennyisége 1918–1919-ben
A vásárhelykutasi hamis 10 pengősök – amikor a földművesek bankjegyeket hamisítanak.
“Saját kézzel rajzolt bankókat hozott forgalomba Kutason”, számolt be Vásárhelyi Népujság 1937. március 28-i száma. A hamisítványok kézzel festve készültek, ennek ellenére több mint tíz darabot sikerült forgalomba helyezni. Annyira primitívek voltak, hogy a helyi lapok is csak humorral körítve tudtak beszámolni az eseményekről.
A “Stempel wurde…” bélyegzés és modern hamisítványai.
Ismertek olyan hamis “MAGYARORSZÁG” bélyegzéssel ellátott osztrák-magyar bankjegyek, amelyeken egy további “Stempel wurde von der kön. ung. Staatsdruckerei in Budapest laut Mitteilung der Oesterreichisch-ungarischen Bank, Hauptanstalt in Budapest als unecht befunden” bélyegzés is megtalálható. A magyar numizmatikai szakirodalom csak a létezésük tényét erősíti meg, a bélyegzés hátterével nem foglalkozik.