Szerző: admin

Közép- és Kelet-Európában is egyre nagyobb népszerűségnek örvend az úgynevezett tokozott (angolul: slabbed) papírpénzek gyűjtése.
A tokozás azt jelenti, hogy egy magát függetlennek nevező minősítő cég megvizsgálja az adott papírpénzt, hitelesíti, osztályozza, meghatározza annak tartásfokát, majd egy lezárt, átlátszó műanyag tokba (angolul: slab) helyezi.
Az ilyen papírpénzek megvásárlásával a gyűjtők elvileg megspórolhatják azt a tudást, amely a papírpénzek eredetiségének és tartásfokának megállapításához szükséges. De vajon egy műanyag tokon elhelyezett papírcímke valóban ki tudja váltani a gyűjtői szaktudást?

Megtekintem

In December 2025, the book titled Catalogue of Hungarian Emergency Money by István Adamovszky Jr. and Csaba Feczkó was published. Upon taking it in hand and leafing through it, the book caused disappointment for many collectors. Based on feedback from collectors, as well as an objective examination of the book’s content, it is easy to conclude that its contents are detrimental to collectors, to collecting as a practice, and to the development of Hungarian numismatics.

Megtekintem

2025 decemberében jelent meg Ifj. Adamovszky István és Feczkó Csaba „Magyar szükségpénz katalógus” című könyve. Kézbe véve és belelapozva a könyv sok gyűjtő számára okozott csalódást. A gyűjtők jelzései, valamint a könyv tartalmának objektív vizsgálata alapján könnyen arra a következtetésre lehet jutni, hogy tartalmában káros a gyűjtőkre, a gyűjtésre és a magyar numizmatika fejlődésére nézve.

Megtekintem

Több, a tábori pénzekkel foglalkozó kiadvány is tárgyalja az esztergom-kenyérmezei tábor papírpénzeinek számozási rendszerét. Eddig azonban valamennyi ilyen kísérletet pontatlanság jellemezte. Számos példány sor- és sorozatszámának vizsgálata után nemcsak az intervallumokat sikerült helyesbíteni, hanem azt a matematikai modellt is beazonosítani, amelyet a számozási rendszer követ.

A következőkben a részletes ismertetésére kerül sor.

Megtekintem

A pengő pénzrendszer és ezen belül a pengő bankjegyek bevezetését több éves munka előzte meg. 1925 novemberében bírálták el a bankjegyek terveire beérkező pályaműveket. Jaschik Álmos, Helbing Ferenc és Haranghy Lajos mutatták be az általuk készített 5, 10, 20, 50, 100 és 1000 pengős bankjegyek tervezeteit.

Megtekintem

2020 környékén tömegesen jelentek meg a magyar piacon különféle Osztrák–Magyar bankjegyek MUSTER lyukasztással. Jellemzően olcsóbb, használt állapotú papírpénzeket kínáltak ilyen lyukasztással. Az eredeti példányok ritkaságnak számítanak, és rendszerint neves külföldi aukciósházak kínálatában fordulnak elő. A hazai kereskedői kultúra alacsony színvonalát ismerve könnyen felmerülhetett a hamisítás gyanúja — ami később be is igazolódott: ezek a papírpénzek a lyukasztás szempontjából mind modern hamisítványok.

Megtekintem

Az 1930-as évek elején kibontakozó nagy gazdasági világválság súlyosan érintette Románia gazdaságát is. A termelés visszaesése, a mezőgazdasági árak zuhanása és a hitelpiac beszűkülése következtében 1932-re komoly pénzügyi nehézségek alakultak ki az országban. A válság egyik kézzelfogható következménye a készpénzhiány lett: a hivatalos bankjegyekből nem állt rendelkezésre elegendő mennyiség a mindennapi gazdasági forgalom lebonyolításához, különösen a kisebb címletekből. Külön nehezítette a román pénzhelyzetet az a tény, hogy a pénzjegyek szinte teljes része Franciaországban készült és a pénzrendszerből hiányoztak a 10 és 50 lei címletű papírpénzek.
Ennek pótlására több magyarlakta város is saját szükségpénz kibocsátását tervezte, hogy biztosítani tudják a helyi kereskedelem és szolgáltatások működését.

Megtekintem

Megtekintem

Megtekintem

Megtekintem