A “Stempel wurde…” bélyegzés és modern hamisítványai.

Ismertek olyan hamis “MAGYARORSZÁG” bélyegzéssel ellátott osztrák-magyar bankjegyek, amelyeken egy további “Stempel wurde von der kön. ung. Staatsdruckerei in Budapest laut Mitteilung der Oesterreichisch-ungarischen Bank, Hauptanstalt in Budapest als unecht befunden” bélyegzés is megtalálható. A magyar numizmatikai szakirodalom csak a létezésük tényét erősíti meg, a bélyegzés hátterével nem foglalkozik.

A bélyegzés szövegét a következőképpen lehet magyarra fordítani: “A bélyegzést a budapesti Magyar Királyi Államnyomda közlése alapján az Osztrák-Magyar Bank budapesti főintézete hamisnak találta”. A hamis “MAGYARORSZÁG” bélyegzést egy fekete X (andráskereszt) érvényteleníti. A bankjegyeken minden esetben egy kézi sorszámozó lenyomata is megtalálható. Az ismert példányok esetében ez a szám körülbelül 4000-től 4600-ig terjed.

A következő címletek léteznek igazoltan a “Stempel wurde…” bélyegzéssel:

  • 50 Korona, 1914.01.02.
  • 100 Korona, 1912.01.02.
  • 1000 Korona, 1902.01.02.
  • 10.000 Korona, 1918.11.02.

Mindegyik címlet ritka, az 1000 koronás a leggyakoribb, a 100 koronás még előfordul, míg az 50 és 10.000 koronás már szinte beszerezhetetlen.

Felmerül a kérdés, hogy miért bélyegeztek felül ilyen módon egyes bankjegyeket. Egyelőre sem rendelet, sem korabeli említés nem ismert, amely konkrétan a bélyegzéssel foglalkozna. Az Államnyomda szerepe a “MAGYARORSZÁG” bélyegzések eredetiségének meghatározásában azonban ismert:

Miért nem fogad el a posta néha lebélyegzett pénzt

…Igen sok hamis bélyegzésű bank­jegy került ugyanis forgalomba, ezért a pénz­átvevő hivatalnokok alaposan megvizsgálják, hogy nem hamis-e a bélyegzés. Ha a be­nyújtott bankjegy bélyegzése az eredeti min­tától eltérő és a tisztviselőnek az a gyanúja, hogy hamis bélyegzés, akkor a bankjegyet visszaadják. A visszautasított bankjegyekkel a  közönség az O. M. B. fiókhoz forduljon. Más oldalról nyert értesülésünk szerint a posta és távirdaigazgatóság rendelete szerint nem­ csak a hamis, vagy gyanús bélyegzésű, hanem a szabálytalan és selejtes felülbélyeg­zéssel ellátott bankjegyeket sem szabad elfogadni, vagy pedig az ilyen bankjegyeket vizsgálat céljából az államnyomdának kell beküldeni.
– Uj-Somogy, 1920. november 9.

A hamis bélyegzéssel ellátott bankjegyek sorsa a következőkből tudható meg:

Lefoglalják a hamis bélyegzésű bankjegyeket.

Hegedűs Lóránt pénzügyminisz­ter az Osztrák-Magyar Bank oly bankjegyeinek forgalomból valókivonása tekintésében követendő eljárást, amelyeknek magyar felülbélyegzése hamisítottnak lát­szik (gyanús felülbélyegzésük) február 26-án kelt rendeletével szabályozza. A rendelet szerint a magánfelek által a kir. állami pénztáraknál fizetésképpen be­nyújtott lebélyegzett bankjegyek az átvétel alkalmával tüzetesen megvizsgálandók, de hamis ma­gyar felülbélyegzésűnek látszó bankjegyek fizetésként semmiesetre sem fogadhatók el, hanem az ilyen bankjegyek a felülbélyegzés
műszaki meg­ vizsgálása céljából azonnal lefoglalandók és azokról elismervény adandó. A bankjegyek az állam­nyomdánál műszaki vizsgálat alá kerülnek és ezen vizsgálat alapján hamis bélyegzésének nyilvá­nított bankjegyeket az állam­nyomda a pénzügyminisztérium­hoz terjeszti be, amely azután azokat a bűnügyi nyomozás le­ folytatása és esetleges bűnvádi eljárás végett az illetékes rendőri
hatóságnak esetről-esetre kiadja.
– Magyar Nemzetőr, 1921. március 10.

A postánál vagy az állami pénztáraknál talált hamis vagy gyanús bélyegzésű bankjegyek vizsgálatával  az Államnyomda foglalkozott. A hamis bélyegzésű bankjegyeket lefoglalták, a Pénzügyminisztériumhoz kerültek, majd bűnügyi nyomozást kezdeményeztek. Egy ilyen folyamat eredményeképpen kerülhetett rá a bankjegyre az andráskereszt, a “Stempel wurde…” bélyegzés és a kézi sorszámozás.

A felvetés mégis részben helytelen, mert nem ad magyarázatot arra, hogy a bélyegzés miért nem magyar nyelvű, illetve az ilyen módon bélyegzett bankjegyek miért Ausztriából kerülnek elő nagyobb gyakorisággal. A választ máshol kell keresni.

1921-ben Magyarország korlátozta az Osztrák-Magyar Bank magyar felülbélyegzésű bankjegyeinek behozatalát:

–  Az Osztrák-magyar bank magyar felülbélyegzésű jegyeit Magyarországnak magyar közigazgatás alatt álló területére a pénzügyminiszter engedélye nélkül behozni tilos.

– Az utazási és határ forgalomban 10.000 K-át meg nem haladó Összegű magyar felülbélyegzésű bankjegyek pénzügyminiszteri engedély nélkül is behozhatok. A 10.000 és 1.000 K-ás bankjegyeknek behozatala azonban az utazási és határforgalomban is tilos.

valamint a külföldön levő ily bankjegyek külföldön fognak kicseréltetni…

A m. kir. minisztérium 1921. évi 3.006. M. E, számú rendelete, 1921. évi április 27-én.

1921 júliusában az engedély nélkül behozható összeget 10.000 koronáról 500 koronára csökkentik (A m kir.  minisztérium 1921. évi 5.257.  M. E.  számú rendelete).

A rendelet következményeként Ausztriában nagyobb mennyiségben magyar bélyegzésű bankjegy maradt. A beváltás valóban elkezdődött, és érthetően a magyar hatóságok elutasítottak a hamis bélyegzésű bankjegyek becserélését, ami felháborodást váltott ki az osztrák bankok körében:

A bécsi bankvilág tiltakozása a hamis bélyegzésű magyar bankjegyek visszautasítása miatt.

A bécsi bankok és bizományi czégek képviselői ma délután a tőzsdepalotában gyűlést tartottak és tiltakoztak az ellen, hogy a magyar pénz­ügyi kormányzat tömegesen utasítja vissza a kicserélésre benyújtott bankjegyeket hamis fe­lülbélyegzésük miatt…

Az Ujság, 1921 Július 1.

Magyarország és Ausztria között elhúzódó tárgyalások folytak a hamis bélyegzésű bankjegyek sorsával kapcsolatosan. Végül majd egy év után megegyeztek, hogy 25% értékben beváltják őket:

….

Az osztrák kormány a tárgyalás során mindvégig azon az állásponton volt, hogy a magyar kormánynak feltétlenül honorálnia kell a hamis lebélyegzésű bankjegyeket. A magyar felülbélyegzés ugyanis annyira primitív volt, hogy a hamisítással mindenkinek előre számolnia kellett. Sajnos, a magyar kormány nem teljesítette az osztrák kormány eredeti kívánságait. Abban egyeztünk meg, hogy a magyar kormány a hamis lebélyegzésű bankjegyeket huszonöt százalékban beváltja. Ezért a hamis lebélyegzésű bankjegyek tulajdonosai a bankjegyeket április 29-ig bemutathatják a bécsi Devisencentralenál. A Devisencentrale a bankjegyeket beváltás végett eljuttatja a magyar kormányhoz. A magyar kormány késznek nyilatkozott arra is, hogy honorálja azokat a hamisítványokat is, amelyeket a magyar vámhatóságok foglaltak le és a budapesti 75-ös számú postahivatalhoz küldtek be. Ezeket szintén beváltják értékük huszonöt százalékáig. Ugyancsak beváltják azokat a hamisított lebélyegzésű bankókat is, amelyeket a magyar határőrség az osztrák utasoktól kobozott el.
– Uj Nemzedék, 1922. március

 

Következtetés:

A “Stempel wurde…” bélyegzés háttérében a legnagyobb valószínűséggel az áll, hogy 1921 áprilisában engedélyhez kötötték és korlátozták a “MAGYARORSZÁG” bélyegzéssel ellátott bankjegyek külföldről történő behozatalát. A beváltásuk is külföldön történt. A bélyegzések eredetiségének a vizsgálata Budapesten az Államnyomdában folyhatott le. Említésre méltó mennyiségben az osztrák bankok próbálták beváltani magyar bélyegzésű bankjegyeket, de egy jelentős részük hamisnak mutatkozott és visszautasították a becserélésüket. A Magyarországon történő megvizsgálásuk során kerülhetett rá a bankjegyekre a német nyelvű “Stempel wurde…” bélyegzés.

Mivel a behozatali korlátozás Magyarországra 10.000, majd 500 korona volt, a kisebb címletű bankjegyek, akár hamis bélyegzéssel, szabadon beáramolhattak. Ez ad magyarázatot arra, hogy nem fordulnak elő kis címletű bankjegyek “Stempel wurde…” bélyegzéssel.

1922 márciusában Magyarország beleegyezett, hogy 25%-os értékben becseréli az Ausztriában rekedt hamis bélyegzésű bankjegyeket, és a már említett módon be is váltották őket.

A korabeli osztrák lapok (pl. Wiener Zeitung) is említést tesznek róla, hogy a magyar állam 25%-os “kártérítést” fizet azoknak, akik 1922.05.19-ig a Devisenzentrale Wiennél felmutatják az “elfogott” hamis magyar bélyegzésű bankjegyeiket.

A beváltásnál akár szerepe is lehetett a fekete kézi sorszámozásnak, ugyanis ha az Államnyomdában történt vizsgálat során feljegyezték a bankjegyek sor- és sorozatszámát, illetve a rajta szereplő fekete kézi számozást, akkor nyomon követhetővé vált, hogy mely bankjegyek estek át korábban ellenőrzésén. Ez kizárja, hogy az 1922-ben a 25%-os beváltás során akár magánszemélyek, akár bankok becserélhető hamisítványokat sikeresen állítsanak elő, ugyanis nem ismerhették, hogy az adott kézi számozáshoz milyen sor- és sorozatszám tartozik (SERIE, * SZÁM *).

Fontos még megemlíteni, hogy a kézi számozás az egyes bankjegyek esetében nem egyedi, vagyis több bankjegy is ismert azonos számozással.

 

Eredeti “Stempel wurde…” bélyegzések:

1902-es 1000 koronás hamis MAGYORSZÁG bélyegzéssel és fekete “Stempel wurde…” jelöléssel.

1902-es 1000 koronás hamis MAGYORSZÁG bélyegzéssel és lila “Stempel wurde…” jelöléssel.

1912-es 100 koronás hamis MAGYORSZÁG bélyegzéssel és lila “Stempel wurde…” jelöléssel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Modern hamisítványok:

Két típus van elterjedve. Jellemzően Budapestről, kereskedőktől, illetve a Darabanth aukciós háztól származnak.

Eltérő betűtípus. A “Stempel” túl nagy a “wurde” szóhoz képest. Az “unecht” nincs kiemelve szélesebb betűkkel. Az egyes sorok túl rövidek. Hiányzik a kézi fekete számozás.

A “Stempel” túl nagy a “wurde” szóhoz képest. Az “unecht” nincs kiemelve szélesebb betűkkel. Hibás német szöveg (“Staatsdruckeri”, “Oesterreisch”). Hiányzik a kézi fekete számozás.

 

 

 

 

 

 

 

 

– KP