Szerző: admin

Az elmúlt évek során a csehországi “Filatelia Klim” aukciós ház tevékenysége során tömegesen került a gyűjtők körébe mindenféle hamis bélyegzéssel ellátott 1918-as 25 és 200 koronás. Jellemzően a szegedi és a román megszállási bélyegzéseket próbálják utánozni, azonban a bélyegzéssel kapcsolatos ismeretek hiánya miatt feltűnően esetlenül történik a hamisítás. Rendszerint az eredetitől formailag eltér a bélyegzés, a bélyegzéseknél nem korhű betűtípust használnak, a dátum nem illeszkedik a bélyegzés idejéhez, esetleg a bankjegy adott típusát sohasem jelölték meg ilyen formában. A következő klim-féle hamisítványok ismertek:

Megtekintem

A 1848–49-es forradalom papírpénzeit gyűjtők körében biztosan feltűnt, hogy a Kossuth-bankók a modern bankjegyekhez mérten összetett sorozatjelöléssel rendelkeznek (nagy és kis betűk kombinációja, esetleg további sorszám, nyomtatva és kézzel is írva). Ez idáig nem sokan foglalkoztak azzal, hogy rendszerbe szedjék a forradalom papírpénzeinek sorozatváltozatait. A legkisebb mennyiségben a 100 forintosok után az 1849-es 2 forintosok voltak nyomtatva. A kis nyomtatott mennyiségnek köszönhetően kevés a sorozatváltozat, a nagy gyakoriságuk miatt ezek könnyen összegyűjthetőek. Az összegyűjtött több mint 150 darab 2 forintos sorozatának és sorszámának kielemzése meglepő eredményt hozott.

Megtekintem

Az utolsó korona bankjegy felülbélyegzés az “Ausgegeben nach dem 4. Oktober 1920” típus. A legtöbb katalógus és szakkönyv ezt az osztrák felülbélyegzések közé sorolja, némileg tévesen. Igaz, hogy Bécsben, német nyelven készült a bélyegzés, viszont ezek a bankjegyek soha nem voltak hivatalos fizetőeszközök Ausztriában. Sőt máshol sem. Akkor mi indokolta a kibocsátásukat? Főleg az után, hogy már forgalomban volt a dupla német 100, 1000 és 10.000 koronás is.

Megtekintem

Megtekintem

A Monarchia felbomlása után az első Magyarországon nyomtatásba került bankjegy az 1918-as úgynevezett Beck-féle 200 koronás volt. Nevét onnan kapta, hogy a kiadásáért az Osztrák-Magyar Bank budapesti főintézetének kormánybiztosa, Beck Lajos volt a felelős.

Megtekintem

2019-2020 környékén kerültek elő pengő bankjegyek olyan minta változatai, amelyek eddig ismeretlenek voltak. Közös jellemzőjük, hogy az adott bankjegyekből elérhetőek a számozatlan példányok, illetve a minta változatuk (ha létezne), sokszorosát érné az eredeti számozatlanhoz képest. Továbbá az is feltűnő, hogy a rajtuk lévő sorozat és nullás számjegyek formailag nem egyeznek a korszak forgalmi vagy minta bankjegyeinek számozásával. Bárki, aki jártas a magyarországi kereskedők mentalitásában, arra az előzetes következtetésre juthat, hogy ezek hamisítványok, az eredetileg számozatlan pénzjegyekre utólag került a számozás. Csak nemrég kerültek elő és terjednek a nagy felbontású képek az említett pénzekről, amelyek egyértelműen igazolják, hogy ezek hamisítványok.

Megtekintem

Megtekintem

A fényképezés technológiájának elterjedésével és a költségeinek csökkenésével a 19. század végére a fényképezés a hamisítás fontos eszközévé vált. Az 1880 előtti pénzjegyek esetében a domináns szín a fekete volt, a róluk készült fényképfelvétel és a fekete másolata a pénzjegyek majdnem tökéletes utánzatát adta. Az 1850-as évektől terjedt el a fényképészetben a nedves kollódiumos eljárás. Hamarosan ez a fényképészeti módszer kiszorított minden más eljárást. A 19. század végére már tökéletesebb technológiák váltják, de a nyomdai sokszorosítás területén még az 1970-es évekig is használták a nedves kollódiumos eljárás egyes változatait.

Megtekintem

1849 áprilisában kerültek forgalomba az úgynevezett Almásy-bankók. A “Magyarország közjövedelmeire” szóló utalványokat a magyar szövegezés ellenére az osztrákok bocsátották ki, céljuk ezzel a hadviselés költségeinek fedezése volt. Az aláíró, Almásy Móric után nevezték őket Almásy-bankóknak. Először 5, 10, 100 és 1000 forintos utalványok, hamarosan az 1 és 2 forintosok, majd 1849. augusztustól a 6 és 10 krajcáros pénzjegyek jelennek meg. Az összes címlet közül legritkábbnak, de még a gyűjtők számára beszerezhetőnek az 5 és a 10 forintos tekinthető (a 100 és 1000 forintosból nincs ismert forgalmi példány).

Megtekintem

Mint ismert, az 1936-as 10 és az 1930-as 100 pengőből kétféle változat létezik: a sorozat betűjele előtt csillaggal és csillag nélkül. Gyakorlatilag mindenhol azzal találkozhatunk, hogy a csillag nélkülieket Budapesten a Pénzjegynyomda készítette, a csillaggal ellátottakat pedig a veszprémi fiókintézetük a nyilaskormány idején nyomtatta. Vajon tényleg igaz?

Megtekintem