Hamis szükségpénzek sokasága a magyar szakirodalomban.

Online numizmatikai tudástár
Gyűjtőként bárki gyakran találkozhat összejöveteleken, vagy akár az online felületeken olyan kis értékű magyar bankjegyekkel (korona, pengő), amelyek MINTA lyukasztással vannak ellátva. Sajnos ezeknek a nagy része modern hamisítvány, ugyanis egyes hamisítók kezében az eredetivel teljesen megegyező MINTA lyukasztására alkalmas eszköz van, így könnyedén ritkaságoknak nevezett, valójában rongált papírpénzeket gyárthatnak a gyűjtők kárára. Sajnos, nagyban hozzájárul a megtévesztéshez az is, hogy a korábbi magyar papírpénzekkel foglalkozó katalógusok mindenféle kritika nélkül beemelték az ilyen változatokat a soraik közé.
1945-ben a fegyverszüneti egyezmény feltételeinek, a magyar kormány által vállalt kötelezettségek teljesítésének betartását a Szovjet Főparancsnokság képviselőjének elnöksége alatt Anglia, valamint az Egyesült Államok képviselőinek részvételével működő Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) ellenőrizte.
A Bambergi dóm (Bamberger Dom) egy késő román és koragót stílusú székesegyház a bajorországi Bamberg városában. Kultúrtörténelmi szempontból a jelentőségét az adja meg, hogy itt található az egyetlen németországi pápasír, illetve kitűnik a műkincseivel és az építészetének pompájával. Ide sorolhatóak a XIII. század elejéről származó szoborművek, köztük az egyik legjelentősebb, a Bamberger Reiter vagyis a Bambergi lovas.
Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya a második világháború lezárásaként 1945. január 20-án kötötte meg a Szovjetunióval és a Szövetségesekkel a fegyverszüneti egyezményt. Ennek értelmében Magyarország kötelezi magát, hogy Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia általa megszállt területéről kivonja az összes magyar csapatokat és hivatalnokokat Magyarország 1937. december 31-én fennállott határai mögé, továbbá hatályon kívül helyez minden olyan törvényhozást és bekebelezést, amelyet Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia területének Magyarországhoz való csatolására szövegeztek.
Az 1945-ös 100.000 pengős bankjegy két fő változata ismert. Rajzolatban és szövegezésben teljes mértékben megegyeznek, azonban a felhasznált nyomdafesték színe eltér. Találgatás övezi, hogy miért két színben készültek, az egyik gyakori válasz erre, hogy a nyomdai munkák során elfogyott a kék szín, amelyet barna festékkel helyettesítettek.
Ismertetőjelei: Az előoldal közepén elhelyezett “ÖT PENGŐ” és “MAGYAR NEMZETI BANK” szöveg betűinek árnyékolása durva és foltos. A Széchenyi-fejkép rajza szakadozott és hiányos. A hátoldal primitív kivitelű A Lánchíd képe, valamint a háttérben levő épületek rajzának részletei teljesen kidolgozatlanok. A hamisítvány tiszta fehér papíron készült,
melyből a piros és zöld színű selyemszálak hiányoznak.
megjelenés: 1927