Online numizmatikai tudástár
“Saját kézzel rajzolt bankókat hozott forgalomba Kutason”, számolt be Vásárhelyi Népujság 1937. március 28-i száma. A hamisítványok kézzel festve készültek, ennek ellenére több mint tíz darabot sikerült forgalomba helyezni. Annyira primitívek voltak, hogy a helyi lapok is csak humorral körítve tudtak beszámolni az eseményekről.
Ismertek olyan hamis “MAGYARORSZÁG” bélyegzéssel ellátott osztrák-magyar bankjegyek, amelyeken egy további “Stempel wurde von der kön. ung. Staatsdruckerei in Budapest laut Mitteilung der Oesterreichisch-ungarischen Bank, Hauptanstalt in Budapest als unecht befunden” bélyegzés is megtalálható. A magyar numizmatikai szakirodalom csak a létezésük tényét erősíti meg, a bélyegzés hátterével nem foglalkozik.
Az első világháborúban részt vevő országok már az első hetekben megtapasztalhatták, hogy a nemesfém tartalmú fémpénzek a forgalomból eltűnték. Hiányuk megakasztotta a gazdaság rendes működését. Hogy mérsékeljék a pénzváltási nehézségeket, kis címletű papírpénzek nyomtatását rendelték el. Így kerültek forgalomba például az Osztrák-Magyar Monarchiában az 1 és 2 koronás bankjegyek, a Német Császárságban az 1, 2 és 5 márkás pénztárjegyek.
Forrás:
issuu.com/jegybank/docs/75_eves_forint
Az Osztrák-Magyar Bank által az 1880-as években kiadott kisebb címletű forint (gulden) államjegyei a későbbi korona bankjegyekhez mérten összetett számozási rendszerrel rendelkeznek. A bonyolult módja a sorozatjelzésnek és számozásnak nem lehet véletlen, feltételezhető, hogy egy előre meghatározott mintát követ. Nagy mennyiségben összegyűjtve az említett államjegyeket, és kielemezve a számozásukat, sikeresen meg lehetett fejteni a számozási rendszert.
A első említés az 1000 forintosról 1848 augusztusából származik:
5, 10, 50, 100, 1000 frtos pénzjegyek fognak kibocsáttatni, mellyek kétségtelenűl vetélytársai lesznek a bécsi bankjegyeknek, s azért remélhető, hogy a bécsi bank, e reá nézve kedvetlen verseny kikerülése végett, kölcsönzési ajánlatának föltételeit alább hangolni talán kész leszen.
– A’ pénzügyminister orsz. pénzügy iránti jelentésének kivonata (Több korabeli lap is közli)
Vajon került-e nyomtatásra majd forgalomba magyar 1000 forintos pénzjegy?
A nagy háború után a szétszakított Osztrák Magyar Monarchia utódállamait továbbra is összekötötte a közös korona valuta. Egyes országok épp ezért igyekeztek minél hamarabb megszabadulni tőle. Ezt a kapcsolatot még az sem szakította meg teljesen, ha egy állam felülbélyegezte a saját bankjegyeit. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az 1920-as osztrák bankjegyválság története úgy kezdődik, hogy…
Az Erdélyi Főhadipénztár váltójegyeinek nyomólemeze a múlt század elején került elő a körösladányi grófi uradalom malmának kútjából. A pénzjegyek korabeli nyomatai nem ismertek. Az eredeti réz nyomólemez segítségével különféle modern nyomatok készültek.
Az 1848-as 10 forintos pénzjegy a többi Kossuth-bankókhoz hasonlóan összetett sorozatjelöléssel és sorszámozással rendelkezik. Az 1849-es 2 forintos után ennél a címletnél is sikerült bizonyítani, hogy a számozás a sorozatjelöléssel összefüggésben egy előre meghatározott matematikai modell szerint történt.