Kategória: Papírpénzek

Az Osztrák-Magyar Bank által az 1880-as években kiadott kisebb címletű forint (gulden) államjegyei a későbbi korona bankjegyekhez mérten összetett számozási rendszerrel rendelkeznek. A bonyolult módja a sorozatjelzésnek és számozásnak nem lehet véletlen, feltételezhető, hogy egy előre meghatározott mintát követ. Nagy mennyiségben összegyűjtve az említett államjegyeket, és kielemezve a számozásukat, sikeresen meg lehetett fejteni a számozási rendszert.

Megtekintem

A első említés az 1000 forintosról 1848 augusztusából származik:

5, 10, 50, 100, 1000 frtos pénzjegyek fognak kibocsáttatni, mellyek kétségtelenűl vetélytársai lesznek a bécsi bankjegyeknek, s azért remélhető, hogy a bécsi bank, e reá nézve kedvetlen verseny kikerülése végett, kölcsönzési ajánlatának föltételeit alább hangolni talán kész leszen.
– A’ pénzügyminister orsz. pénzügy iránti jelentésének kivonata (Több korabeli lap is közli)

Vajon került-e nyomtatásra majd forgalomba magyar 1000 forintos pénzjegy?

Megtekintem

A nagy háború után a szétszakított Osztrák Magyar Monarchia utódállamait továbbra is összekötötte a közös korona valuta. Egyes országok épp ezért igyekeztek minél hamarabb megszabadulni tőle. Ezt a kapcsolatot még az sem szakította meg teljesen, ha egy állam felülbélyegezte a saját bankjegyeit. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az 1920-as osztrák bankjegyválság története úgy kezdődik, hogy…

Megtekintem

Az Erdélyi Főhadipénztár váltójegyeinek nyomólemeze a múlt század elején került elő a körösladányi grófi uradalom malmának kútjából. A pénzjegyek korabeli nyomatai nem ismertek. Az eredeti réz nyomólemez segítségével különféle modern nyomatok készültek.

Megtekintem

Az 1848-as 10 forintos pénzjegy a többi Kossuth-bankókhoz hasonlóan összetett sorozatjelöléssel és sorszámozással rendelkezik. Az 1849-es 2 forintos után ennél a címletnél is sikerült bizonyítani, hogy a számozás a sorozatjelöléssel összefüggésben egy előre meghatározott matematikai modell szerint történt.

Megtekintem

Az elmúlt évek során a csehországi “Filatelia Klim” aukciós ház tevékenysége során tömegesen került a gyűjtők körébe mindenféle hamis bélyegzéssel ellátott 1918-as 25 és 200 koronás. Jellemzően a szegedi és a román megszállási bélyegzéseket próbálják utánozni, azonban a bélyegzéssel kapcsolatos ismeretek hiánya miatt feltűnően esetlenül történik a hamisítás. Rendszerint az eredetitől formailag eltér a bélyegzés, a bélyegzéseknél nem korhű betűtípust használnak, a dátum nem illeszkedik a bélyegzés idejéhez, esetleg a bankjegy adott típusát sohasem jelölték meg ilyen formában. A következő klim-féle hamisítványok ismertek:

Megtekintem

A 1848–49-es forradalom papírpénzeit gyűjtők körében biztosan feltűnt, hogy a Kossuth-bankók a modern bankjegyekhez mérten összetett sorozatjelöléssel rendelkeznek (nagy és kis betűk kombinációja, esetleg további sorszám, nyomtatva és kézzel is írva). Ez idáig nem sokan foglalkoztak azzal, hogy rendszerbe szedjék a forradalom papírpénzeinek sorozatváltozatait. A legkisebb mennyiségben a 100 forintosok után az 1849-es 2 forintosok voltak nyomtatva. A kis nyomtatott mennyiségnek köszönhetően kevés a sorozatváltozat, a nagy gyakoriságuk miatt ezek könnyen összegyűjthetőek. Az összegyűjtött több mint 150 darab 2 forintos sorozatának és sorszámának kielemzése meglepő eredményt hozott.

Megtekintem

Az utolsó korona bankjegy felülbélyegzés az “Ausgegeben nach dem 4. Oktober 1920” típus. A legtöbb katalógus és szakkönyv ezt az osztrák felülbélyegzések közé sorolja, némileg tévesen. Igaz, hogy Bécsben, német nyelven készült a bélyegzés, viszont ezek a bankjegyek soha nem voltak hivatalos fizetőeszközök Ausztriában. Sőt máshol sem. Akkor mi indokolta a kibocsátásukat? Főleg az után, hogy már forgalomban volt a dupla német 100, 1000 és 10.000 koronás is.

Megtekintem

Megtekintem